Események naptára
ÓTURA papírmalmot 250 éve alapította az Endrődy család.
400 éve, 1615-ben TEPLIC papírmalom II. Mátyástól királyi privilégiumot kapott. Az adománylevél kizárólagos jogot biztosított Spillenberger Sámuel, a filozófia és az orvoslás doktora és utódai részére a felső-magyarországi részeken papírkészítésre alkalmas kézi őrlésű papírmalom építésére.
ÉVFORDULÓK 2013-ben
1613-2013.
TEPLIC papírmalom alapítása. 400. éves évforduló 2013-ban.
1963-2013.
50 éve jelent meg Bogdán István: A magyarországi papíripar története (1530-1900) című könyve az Akadémiai Kiadó gondozásában. 486 oldal, 2 nagyméretű térképmelléklettel.
Pelbárt Jenő: In memoriam dr. Bogdán István (1922-2001) - Magyar Vízjel I. évf. 2003/1. szám 5-11. oldal
2003-2013
Tízéves a Magyar Vízjel, a magyar vízjelkutatók tudományos folyóirata
ÉVFORDULÓK 2012-ben
1312.
június 26. Az első magyarországi oklevéladó papíroklevele. A csázmai káptalan által kiállított papír kötelezvény pénzkifizetésről (Magyar Országos Levéltár 1312. június 26. MOL DL 105831 eredeti, papíron). Vízjele: harang szimbólum-vízjel, FABRIANO papírmalom. (Rekonstrukciós vízjelrajz: Pelbárt Jenő filigranológus)
1412.
november 8. Zsigmond király ( ) a Velence elleni háború költségeinek fedezésére elzálogosít 12 Szepes vármegyei várost a lengyel királynak (1772-ig fennáll). Ez később jelentősen kihat az elzálogosított területeken létesített magyar papírmalmok tulajdonosi viszonyaira és működésükre. A XVII. századi vízjelek tükrözik a (gyakran lengyel) tulajdonosok elvárásait, címereit, neveit, monogramjait.
1812.
SÓLY papírmalom új bérlője Köhler Lajos (Ludwig Keller).
BRASSÓ papírmalmot David Reich és Friedrich Closius béreli.
SZÁSZSEBES papírmalmot Johann Barth, szebeni nyomdász béreli.
1912.
A Dávid Rt. díjat nyer a párizsi világkiállításon.
Dávid Károly és Fiai Dobozáru és Faanyag-lemezgyár rt. (Dávid-féle Dobozgyár) - magyar papírfeldolgozóipari és papírkereskedelmi cég. 1911-ben alapította Dávid Károly. Budapesten, az I. kerületben a Mészáros u. 58. szám alatt működött. Rövidített neve: Cartonage. Igazgatósága: S. Balás Zoltán (vezérigazgató), dr, Bartóki József, Jekelfalussy Zoltán (elnök), Krausz György, dr. Perényi Zsigmond, Péter Jenő, dr. Salusinszky Gyula, Schwarz Félix, dr. Siegescu József, dr. Simon Izidor (1929). A huszas évek egyik legnagyobb papírfeldolgozó ipari üzemének számított. 1927-től Bikási lemezgyára is működött. Kartonból előállított (cartonage) termékek készítésével és forgalmazásával foglalkozott. 1928-ban 400 munkást foglalkoztatott. A II. világháború utáni államosítást követően Budai Dobozgyárként működött tovább. (Részlet a Vízjel Lexikon kéziratából)