Könyvelőzetes
A SVÉD KIRÁLYI ÉREMTÁR MUZEÁLIS VÍZJELEI — Historical watermarks of the Swedish Royal Coin Cabinet
A könyv több mint 350 év svéd bankjegy és értékpapír vízjelanyagának jellemző keresztmetszetét adja a Svéd Királyi Éremtár páratlan gyűjteményének feldolgozásával. A kronológai sorrendben bemutatott és látványhűen rekonstruált 183 muzeális vízjel-ritkaság leírásával nyomon követhető a speciális célra készített svéd vízjelek fejlődése az első drótvízjelektől a bonyolult árnyalatos vízjelekig. A szerző betekintést enged a vízjelrajzok elkészítési technikáiba, a vízjelkutatás, a vízjelrekonstrukció, a meghatározás, az azonosítás és a dokumentálás érdekes kulisszatitkaiba is.
A bankjegyvízjelek áttekintése 1661-ben indul az első svéd és egyben az első európai bankjegy-kezdemény (csekk, banki elismervény, számviteli jegy, pénztárjegy) vízjelektől, az 1662–1849 közötti időszak svéd ősbankjegy (hitelbankjegy, átutalási jegy, letéti bankjegy, kötelezvény, utalványjegy, stb) vízjelein át, egészen a többrétegű, színes svéd bankjegyvízjelek (1835–1858), majd az államjegy-vízjelek (1858–1873) és a korona pénzrendszer (1873–1966) bankjegy-vízjeleinek időszakáig.
Bemutatásra kerül néhány különleges bankjegy-vízjelterv is, amelyek a tömeggyártáshoz szükséges próbamerítésekből maradtak fenn kis példányszámban.
A könyvben helyet kaptak még a korai svéd értékpapírvízjelek közül az 1669–1870 közötti időszakból származó hitellevélvízjelek és az 1728–1831 közötti időszakban keletkezett első svéd részvény-vízjelek rekonstruált példányai is. A sort néhány különleges mintaív és díszvízjel rajza, valamint ismertetése zárja.
FEDEZZÜK FEL A VÍZJELEK VILÁGÁT!
A könyv a „fehér művészet” magyar hírnökeinek, a magyar vízjeleknek képes történetét mutatja be. Az olvasók különleges időutazást és felfedező utat tehetnek lapjain az európai vízjelkészítés több mint 700 éves és a magyar vízjelkészítés közel 500 éves múltjából összeválogatott jellegzetes vízjelrajzok segítségével. Az eredeti szépségükben rekonstruált vízjelek, technikai és történeti leírások érdekes, széles körű áttekintést nyújtanak a merített papírok korának vízjelcsodáitól a géppapír korszak vízjel-szimbólum rendszeréig. A papírba zárt figurák évszázadok távolából közvetítik ma is aktuális vízjel-üzeneteiket: papírkészítők, papírkereskedők és uralkodók híres monogramjait, család-, város és országcímereket, bibliai történeteket, geometrikus titkokat, mágikus számmisztikát, megfejtésre váró rejtett gondolatokat, erdő-mező állatait, növényeit, virágait, szenteket és védőszenteket, angyalokat és arkangyalokat, mondák mítikus lényeit, antik hírességeket, királyokat és királynőket, világi és vallási jelképeket, védjegyeket, emblémákat és logokat, mindent, ami vízjellel kifejezhető.
MAGYAR VÍZJEL ATLASZ I.
A Magyar Vízjel Atlasz a digitális Magyar Vízjel Adatbank (MVA) nyomtatott változatának első kötete. Az első filigranológiai szempontból tudományosan feldolgozott magyar vízjelrajz-katalógus. Létrehozásának célja a magyar vízjelkincs méret- és látványhű megjelenítése, megőrzése, meghatározása, osztályozása, archiválása és széles körű hasznosításának elősegítése.
A Magyar Vízjel Atlasz olyan vízjelrajz tár, amelyben vektorgrafikus rekonstrukciós rajzok alakjában, vízjelrajz-katalógussá rendezett formában, pontos járulékos adatokkal együtt jelennek meg a vízjelek. A meghatározott, méret- és látványhű vízjelábrák a filigranológia társtudományait művelő kutatókat hatékonyan segíthetik az ismeretlen magyar és európai vízjelek azonosításában.
A Magyar Vízjel Atlasz kereső rendszere, a nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított saját módszerre épül. Az ismert magyar vízjelanyag sajátosságait szem előtt tartó, racionális, három szintre épülő osztályozási és kódolási rendszer a maga egyszerűségével, könnyű kezelhetőségével igyekszik megkönnyíteni az eligazodást és a gyors keresést a sokféle vízjel között.
A Magyar Vízjel Atlasz olyan több kötetesre tervezett könyvsorozat, amely magába foglalja a magyar vízjeles papírhasználat kezdete, 1310 óta a mindenkori Magyarország területén keletkezett, forgalomba hozott vagy bármilyen formában felhasznált, illetve megőrzött magyar és hungarika-vízjeleket.
A vízjelek azonosításához szükséges legfontosabb járulékos adatokat (keletkezés vagy kiállítás ideje, helye, készítés helye, papírkészítő, kereskedő neve, stb.) a vízjelrajzok alatt elhelyezett feliratok és azonosító (nyilvántartási, hivatkozási) kódok tartalmazzák. Itt közvetlenül – külön index felkeresése nélkül – leolvasható minden olyan fontos alapadat, amely nélkülözhetetlen az ismeretlen vízjelek meghatározásához vagy a szakirodalmi hivatkozásokhoz.