In memoriam dr. Pelbárt Éva (1952-2010)

Kivonat: A cikk dr. Pelbárt Évára, a MAPAVIT egyik alapító tagjára, kutatójára és lelkes támogatójára emlékezik.
Kulcsszavak: MAPAVIT, alapító tag, nekrológ, vízjeltörténet, ALSÓRUZSBACH, BAZIN, BOBÓT, DOBSINA-1.-2, HIRD, IGLÓ, KISSZLATINA, NECPÁL, ROCHFALVA, ÚJLEHOTA papírmalom, magyar címer, koronás magyar címer, Pálffy címer, érckígyó-, ágaskodó szarvas-, monogram-, név-, Anjou-liliom-, hód-, várkapu-, iniciálé-, kürtölő lovaspostás-, Dávid király-vízjel, Anton Erb, Fürtsch Ferdinánd, Lattner János, Thern Gáspár, AM, GT, FF, FH, JL monogram.

Abstract: In the article we remember about dr. Éva Pelbárt, who was one of the founders, a researcher and a promoter of MAPAVIT.

A Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság egyik alapító tagja, dr. Pelbárt Éva 2010. június 27-én, türelemmel viselt, súlyos betegség következtében váratlanul elhunyt.
Kezdettől fogva lelkesen támogatta a MAPAVIT célkitűzéseit. A maga módján, csendesen és szerényen, angol nyelvtudásával, szakirodalom beszerzéssel, ritka, eredeti vízjeles papírok felkutatásával és gyűjtésével.   Egyesületünk rendezvényein is mindig lehetett számítani a segítségére. Részt vett a filigranológiai kiállításokon és előadásokon. Gyakran több, lelkes érdeklődőt, erkölcsi támogatót is hozott magával, akik továbbvitték a munkánk eredményeiről szóló híreket. Lelkesen készült nyugdíjas éveire, azzal az elhatározással, hogy hamarosan eljön az idő, amikor még aktívabban bekapcsolódik majd társaságunk alapkutatásaiba. Nagy veszteség a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság számára, hogy ebben a sors megakadályozta.
A magyar papírhasználat kezdetének 700. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett Hét évszázad papírtitkai című kiállítás megnyitóján áprilisban még részt tudott venni. A nevezetes jubileum tiszteletére megtartott kongresszuson sajnos már nem. A kongresszus munkájához a kórházból kívánt sok szerencsét, sikeres, érdekes és tartalmas előadásokat. A Kongresszusi Könyv angol nyelvre fordításában szeretett volna részt venni. Abban bízott, hogy a sikeres műtét után az orvos által ígért gyors gyógyulás tényleg bekövetkezik, ismét munkába állhat, és részt vállalhat társaságunk nagy céljainak megvalósításában is: a Magyar Papírmúzeum szervezésében, megalapításában, és a Digitális Magyar Vízjel Adatbank (DMVA) jelentős továbbfejlesztésében. Amelyhez ő is számos érdekes és ritka vízjellel járult hozzá, amelyekkel állandóan gyarapította a törzsadatbankot. Tervezte, hogy amint ideje engedi, bekapcsolódik tervezett felvidéki, erdélyi kutatóútjainkba és hosszútávú programjainkba is, történelmi papírmalmaink papír- és vízjelemlékeit keresve. Elsősorban a papírmalom történet megoldatlan kérdéseit feltáró, nagy türelmet és kitartást ígénylő levéltári és könyvtári kutatásainak folytatásával. Apai örökségként rendkívül jó rajzkészséggel rendelkezett, ezt szerette volna még hasznosítani a feltárt vízjelek dokumentálása során. Jogászi végzettsége révén a történeti kutatómunka állt hozzá a legközelebb. A régi iratoknak nemcsak a vízjeleit, hanem tartalmát is szívesen tanulmányozta, főként azok papír- és jogtörténeti vonatkozásai miatt.
Egy nekrológban mindig sok a ha…, de itt – dr. Pelbárt Éva korai halála miatt – különösen sok a meg nem valósult terv. Nem azért, mert álmodozó volt, hanem éppen ellenkezőleg, racionálisan gondolkozott és tervezett a nyugodtabb, nyugdíjas évekre, amelyek immár el sem következhettek. Korosztályának olyan különlegesen tehetséges, szorgalmas egyénisége volt, aki bármibe fogott, mindenben jól teljesített.
A Farkasréti temetőben vettünk tőle búcsút. Személyében lelkes alapító tagunk, kutatónk és támogatónk távozott közülünk.
Emlékét és nevét megőrizzük a XXI. századi magyar vízjelkutatók sorában és őrzik azok a ritka és érdekes magyar vízjelek is, amelyekkel a Digitális Magyar Vízjel Adatbankot gyarapította.

Buncsák  Katalin Julianna, dr.
filigranológus