Pelbárt Jenő: KOSSUTH név-vízjel, 1906
Kivonat: A cikkben a szerző Kossuth Lajos név-vízjelét ismerteti 1906-ból.
Kulcsszavak: KOSSUTH név-vízjel, Kossuth Lajos, Szilasbalhás, Mezőszilvás,
KOSSUTH-IRKA, Kossuth szobor, Cegléd, Nagy Elek nyomda-tulajdonos és papírkereskedő cég, papírkereskedelmi védjegyek.
A magyar vízjelanyagban viszonylag kevés történelmi személyiség neve jelenik meg részleges vagy teljes név-vízjel alakban. Korábban már feltártunk néhány ilyen nevezetes név-vízjelet, például Arany János, Katona József, Szentiványi Károly és I. Ferenc József nevéből képzett vízjeleket, amelyeket részben saját levélpapírjaikból, részben széles körben használt, általános célú levélpapírokból rekonstruáltunk. A most megtalált – eddig a teljes ismeretlenség homályában rejtőző – KOSSUTH név-vízjellel a lista egy jelentős magyar államférfi részleges nevével bővült (1).
A viszonylag nagyméretű, egysoros, részleges név-vízjelet udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajosnak (1802–1894) a magyar szabadság-harc szellemi vezérének (1. ábra), a Batthyány-kormány egykori pénzügyminiszterének, a Honvédelmi Bizottmány elnökének, Magyarország kormányzó-elnökének nevéből formálta vízjellé az ismeretlen vízjelkészítő. Sajnos a vízjel valódi provenienciája egyelőre valószínűleg rejtve marad, mert sem a vonatkozó írásos emlékek, sem maga a levélpapír nem nyújt olyan támpontot, amelyből meg lehetne állapítani a készítő személyét, illetve a készítés valódi helyét.
A magyar nyelvű, kétoldalas magánlevelet Szilasbalháson írták, egy Haan Hermann nevére előnyomott, fejléces, kockás levélpapírra. A Közép-Dunántúli régióban, a Sárbogárdi kistérségben fekvő, Fejér megyei község1942-ig viselte a Szilasbalhás nevet, ekkor Mezőszilasra változtatták.
A síkszitás, egysoros, kurzív (zsinórírású) vízjel a sárgás alapszínű, viszonylag vékony, álló formátumú, 212×270 mm vágott méretű levélpapír ívközepén jelenik meg (2. ábra). Vonalvezetése folyamatos, a kezdő K betű nagy, a kisbetűk megszakítás nélkül kapcsolódnak egymáshoz. A K betű és a kis o betű hurkos, a két s betű szárvége spirálisan görbül. A vízjelkép jól, tisztán olvasható. Befoglaló mérete: 122×37 mm.
A több mint 100 éves levélpapír állaga kiváló. Hajtásvonalai szerint négyrét összehajtva tették borítékba. A papírszélek arról árulkodnak, hogy riccelt kockás füzetből, vagy fejléccel megnyomott, riccelt jegyzettömbből tépték ki: három széle vágott, egyik széle a riccelés jeleit mutatja.
Ehhez hasonló, kockás levélpapírt a XX. század elején több magyar papírkereskedő és papírfeldolgozó cég is forgalmazott. Lehetséges, hogy a hordozópapír Nagy Elek ceglédi papírkereskedő kockás füzetének egyik lapja. Nagy Elek ismert védjegyei között ugyan ez a név-vízjel nem szerepel, de Kossuth-irka és Kossuth szobor igen.
A „KOSSUTH-IRKA” elnevezésű magyar papírkereskedelmi védjegyet 1908. március 4-én lajstromoztatta be Nagy Elek, nyomdatulajdonos és papírkereskedő cég (Cegléd), irkákra és füzetekre. Rajzolata összetett: vízszintes, hármas vonalú, sarkain négyzetekkel díszített téglalapban verzál KOSSUTH-IRKA felirat olvasható.
A „Kossuth szobor” elnevezésű magyar papírkereskedelmi védjegyet szintén 1908. március 4-én védjegyeztette be Nagy Elek, nyomdatulajdonos és papírkereskedő cég (Cegléd), irkákra és füzetekre. Rajzolata a ceglédi Kossuth szobrot ábrázolja.
Kossuth és Cegléd legendás kapcsolata 1848. szeptember 24-én délután kezdődött, amikor Kossuth Lajos toborzó körútjának ceglédi állomására érkezett (2). A katolikus templom előtt gyújtó hangú szónoklatot tartott (3. ábra), aminek eredményeként mintegy háromezren csatlakoztak a szabadságharchoz népfelkelők és nemzetőrök. A nevezetes beszéd helyszínét emléktábla jelzi. A ceglédi Szabadság téren pedig 1902-ben, Kossuth születésének 100. évfordulóján háromalakos szobrot állítottak (4. ábra).
Az eredetileg általános papíripari vagy papírkereskedelmi – és nem vízjel (víznyomás) – célra lajstromoztatott védjegyeknél több eset is ismert, amikor nem jegyeztették be újra, de mégis vízjelként alkalmazták az ábrát vagy a feliratot. Ez könnyen előfordulhatott a Nagy-féle papírkereskedelmi célú védjegyekkel is. Ennek a feltételezésnek ellene szól az a tény, hogy a Kossuth név-vízjel megjelenése két évvel (vagy akár többel is) megelőzte a Nagy-féle papírkereskedelmi védjegyek bejegyzését. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy már jóval korábban bejegyeztették ezt a változatot, mivel a korai hazai védjegyek lajstromkönyvei 1945-ben háborús károk következtében elpusztultak, így ezekről a védjegyekről nem maradt fenn adat.
Jegyzetek
(1) MVA, Haan Hermann fejléces, kockás levélpapírra írt magánlevél. Szilasbalhás, 1906. 07. 11. 212×270 mm.
(2) Reznák Erzsébet (2002): Kossuth Lajos kilencvenkét éve. – Cegléd, Kossuth Múzeum.
Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozom Dr. Zombori Lajos numizmatikusnak a KOSSUTH név-vízjel felkutatásáért.